~ ♥ ~
"Ne is találkozzunk mi többé!
Ne is emlékezzünk a multra.
Szivem sokáig fájt, de végre
A lemondást is megtanulta."
Reviczky Gyula
Reviczky Gyula
~ ♥ ~
"Soha nem képzelte volna, hogy a beszélgetésük a hidegség ilyen fokát is elérheti. Hogy lehetséges, hogy két ember, akik olyan közel voltak egymáshoz, úgy viselkedik, mint két idegen?"
~ ♥ ~
"A szerelem elmúlik, a bűntudat soha."
~ ♥ ~
"Nem tudom, hol csúszott el. És nem kellene, hogy érdekeljen. Felhívhatnálak. Átölelhetnél. Úgy múlunk el, hogy át sem öleltél? Mindig valami hiba van abban a módban, ahogyan szeretek. De tudod, ha még téged sem szabadott úgy szeretnem, ahogy szerettem volna, hát akkor én tényleg nem kívánom ezt a világot élni."
~ ♥ ~
"Nem a változásoktól szakad meg az ember szíve, hanem a megszokott apróságoktól."
~ ♥ ~
"Nincs annál pusztítóbb erő, mint a szürkeség és a beletörődés."
~ ♥ ~
"Kávézol... igazi, finom kávét iszol. Három cukorral, két kanálka tejporral, ahogy szoktad. Mégis, olyan furcsa. Nem olyan, mint máskor. Finomabb, lágyabb, édesebb. De miért? Nem érted. Kavargatod, ízlelgeted. Sokkal finomabb, mint máskor. Vajon a kávétól? A tejportól? A cukortól? Nem. Egyiktől sem. Mindegyik ugyanaz, ugyanannyi, mint máskor. Hanem valami mástól. Valaki mástól. Aki ott ül veled szemben, aki rád mosolyog, akinek hallod hangját, érzed szívdobbanását. Igen. Tőle finomabb a kávéd. És az életed."
~ ♥ ~
"Gyakorta megesik, hogy ha nem kérdezünk, választ kapunk, akár olyat is, amire eszünkbe se jutna rákérdezni."
~ ♥ ~
"Egészen biztos,
hogy előbb-utóbb ez vagy
az lesz, így vagy úgy."
Fodor Ákos
~ ♥ ~
"Mit számít, mit gondolok? Mit számít, hogy bárki mit gondol? A legtöbben nem is gondolkodnak."
"Mondhatnám, hogy sajnálom..
De nem akarok hazudni.
Csak annyit akarok tudni,
Hogy jobb-e maradni, mint búcsúzni.."
"Feloldozom a szomorúságom,
feloldozom mindazt ami fáj.
Feloldozom a fájdalmam,
Túljutok rajta, keresztül az esőben...
Tudom, hogy már túl vagyok rajtad.."
~ ♥ ~
"Egy hajnali szívverés mellett néztem ahogy elmész..."
~ ♥ ~
"Ezer évet várok vagy még többet is a pillanatért
Ezer évet szenvednék egy veled töltött pirkadatért..."
~ ♥ ~
"A vaknál is vakabb az, aki nem lát a szemétől...."
~ ♥ ~
"...ámor többször körbelőtt és minden tervünk összedőlt...."
~ ♥ ~
"...Sötét felhők...
Hol a tenger? Hol a cél? Ahol minden régi felnőtt..."
Hol a tenger? Hol a cél? Ahol minden régi felnőtt..."
~ ♥ ~
"Soha nem mondtam neked, hogy csillagokat loptam
És szobám mélyén rejtem, mindig Neked tartogattam
Én csak ez vagyok, csak ez voltam már akkor is
Mikor eljöttél velem és öleltél meg, halkan is.."
És szobám mélyén rejtem, mindig Neked tartogattam
Én csak ez vagyok, csak ez voltam már akkor is
Mikor eljöttél velem és öleltél meg, halkan is.."
~ ♥ ~
"A buta ember csak azt látja, amit ő gondol."
~ ♥ ~
"Előre tervezni csak egy ideig lehet, aztán nagyrészt a sorsunkra vagyunk utalva."
~ ♥ ~
" Ha egyszer nincs semmid, nincs mit veszítened. "
~ ♥ ~
"A múlt emlék, a jövő titok, a jelen ajándék."
~ ♥ ~
"Ha tudtam volna, hogy akkor beszélek vele utoljára, valami jobbat találok ki."
~ ♥ ~
Nagy István Attila: Válasz
Hiányzol.
Az életemből,
az ágyamból,
a vonuló felhők futásából,
az ébredő nap első sugaraiból.
Hiányzol a tárgyakból,
amelyeket megérintek,
hiányzik a tükrömből az arcod,
a csészéből a teád,
a mosolyod,
az ölelésed,
hiányzanak messze lóduló terveid.
Nem vagy mellettem:
kattognak a vonat kerekei,
hi-ány-zol,
hi-ány-zol.
Valamikor így voltam én is –
szólal meg a telefon.
Nehéz csönd nyomja a szívemet.
~ ♥ ~
„A legrégibb emberi kérdés: a miért... Ezen a kérdésen még eddig mindenfajta logika,
minden filozófia és tudomány hajótörést szenvedett.”
~ ♥ ~
"Valaki megmondhatná már nekem, miért fáj mindig mindennek a vége. Miért rettegek már a dolgok elején a végétől?!"
~ ♥ ~
"Hullócsillag fut az égen,
Minden elmegy, ami jön,
Végtelen csupán a vágyunk,
Ami volt, ami lesz, köszönöm."
~ ♥ ~
"Rohannak el az éjszakák.
Messze vagy, a sóhajok közt
csókjaink emléke meglapul,
de tűnő álmok nem ringatnak,
csak vágyak fáradt csendje hull.
Most hallgatunk, én itt, te ott,
s ha némaságunk összeér,
majd eltűnődve von szemünkre
könnyű fátylat az őszi szél."
